Nagyfüged község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Gyöngyösi kistérség
Lakosság: 1875 fő
Terület: 27.49 km²
Népsűrűség: 68,21 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 37

Fekvése

Nagyfüged Heves megye déli részén, a Gyöngyösi síkon fekvő település. Gyöngyöstől és Hevestől megközelítőleg egyformán 20 km távolságra van. A település határát átszeli az M3-as autópálya, a Budapest-Miskolc vasútvonal 5 km-re halad el a falutól, a legközelebbi vasútállomás Ludason található.

Története

Az első okleveles forrás 1301-1302. évben Fygug névalakban említi. 1411-ben Figedi Barnabás fiát, Imrét beiktatják egy Felső-Figeden levő kúria felének birtokába. 1427-ben kerül Fyged a jászkunok birtokába. A középkorban a település Kis és Nagy-Figed nevű falurészekre különült el. A török hódoltság kezdetén az [[1549gg. évi adóösszeírásban Nagy- és Kis-Figed névvel találkozunk. Ekkorra már mindkét helység elhagyatottan áll, lakosaik elmenekültek. Hasonlóképpen emlékszik meg róla az 1554. évi és az 1564. évi adóösszeírás is. 1635-ben azonban Nagy-Figed Három portája már portális adót fizető, telkes gazdák által lakott jobbágy falu. 1672-ig a falu újra benépesül, portális adótól mentesített településsé válik.

Almásy János Heves megyei alispán 1698-ban megvásárolta a települést, amelyre 1700-ban királyi adománylevelet is szerzett rá I. Lipóttól. 1707-től 1712-ig ismét néptelen volt a falu, az új népesség ismeretlen helyekről 1713 után költözött be. 1734-ben Nagyfüged is felállították az önálló plébániát Tarnazsadány leányegyházzal. Nagyfügednek 177l-től a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után 32 telkes jobbágya és 20 zsellér családja volt.

1819-ben a romosodó templomkápolna helyreállítását, melyet Almásy János 1756 előtt állíttatott, Szász János kezdte meg. A plébános tehát 1821-ben kis toronnyal, haranggal, oltárral felszereltette a kápolnát. A paplakot 1838-tól 1840-ig Fischer Mihály és Hartmann Lipót gyöngyösi mesterek építették fel. A barokk templom és a későbarokk temetőkápolna műemlék jellegű, a település nevezetességei között tartjuk számon. 1848 utáni úrbéri község 1871 után nagyközség lett. Az 1874-es nagy árvíz a település gazdaságát tönkretette. 3 év kellett ahhoz, hogy a lakosság újra erőre kapjon. Jelenleg 1810-en élnek a településen.

Nevezetességei

Következő községek

További községek